Csontfájdalom, mellfájdalom és egyéb nyavalyák

A kolonoszkópia után egy elég nyugodt hónapom volt, sikerült végre nem csak a betegségeimre, hanem páromra és saját magamra összpontosítanom. Elértem azt is, hogy nem mértem naponta a hőmérsékletemet, hanem csak akkor, ha éreztem, hogy tényleg van valami gubanc.

Pont megjött a hintaágy, amit a kertbe rendeltünk, igaz ezer darabban, de legalább párom sem a számítópép előtt fog ülni, hanem végre kap egy kinti feladatot is. Anyuék is megjöttek, hogy segítsenek, mert tudták, hogy párom nem egy ezermester, ami a kinti munkákat illeti. Kezdtük is kipakolni a hinta kellékeit, mikor olyan szintű fáradtság tört rám, hogy le kellett ülnöm.Azt hittem, azon nyomban le kell feküdnöm, mert összeesek. Fura volt, mert régen napi szinten sportoltam, most meg egy kis megeröltetés is nehezemre esett. Alig vártam, hogy összeszereljék a páromék a hintát, hogy le tudjak feküdni.

Estére ismét visszatért a fura csontfájdalmam, amit csak nyomásra éreztem, de most már nem csak a csigolyáimban és a bordáimban, hanem a kezeimben és a vállaimban is éreztem a tompa fájdalmat. A jól megszokott hőemelkedésem ami akkor olyan 37-37, 2 között mozgott is megemelkedett picivel.

Másnapra tűszúrásokat éreztem a bal mellemben és a bordám is furán fájt. Mozgásra jobban és ha elfordultam oldalra, akkor feszített és köhögnöm kellett. A mellfájdalom annyira kellemetlen lett az elkövetkezendő napokban, hogy felkerestem a háziorvosomat, hogy küldjön el ultrahangra. Annyit tudott elérni, hogy 2 hónapra rá kaptam egy időpontot UH.-ra.

Két hónap??? Az nekem rengeteg volt. Kattogott az agyam, nem tudtam, mitévő legyek. Eszembe jutott, hogy ha bejelentkezek privát a nőgyógyászomhoz, akkor talán ő is megvizsgálja a melleimet, sőt, talán az ultrahangjával is rá tud nézni.

Keddre kaptam időpontot, akkor már nagyon szúrt, viszketett és nyomásra érzékeny volt a bal mellem és körülötte a bordám. A dokinak sírva meséltem el, hogy nagyon meg vagyok ijedve. Szerencsére tapintásra nem érzett semmit, meg a kis UH gépe sem mutatott ki elváltozást, de azt mondta, hogy ezzel nem elégszik meg. Menjek be másnap a kórházba reggel és keressem meg a rendelőjében, elintézi, hogy csináljanak SOS egy mammográfiát. Persze, azt hozzátette, hogy az ilyen vizsgálatokra rossz esetben hónapokat szoktak várni a betegek...Gyorsan megnyugtattam, hogy ha sikerül a holnapi időpont, nagyon "hálás" leszek neki.